Původní znění ad XII./4152.
Interpelláció
az iskolaügyi ministerhez, Slovensko ministeréhez
az alsógyőrödi felsőgyőrödi és kisgyékényesi iskolák ellen elkövetett jogtalanságok miatt.
Benyujtja: dr. Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselő és társat.
Az iskolaügyi ministérium bratislavai kirendeltsége már hónapokkal ezelőtt elrendelte és a járási főszolgabíró utján foganatositotta az alsógyörödi, felsögyőrödi és kisgyékényest rom. kath. iskolák bezárását azon indokolással, hogy a felekezeti hatóság ezen - a bratislavai referátus szerint - slovák többségű községekben a slovák nyelvű tanítást bevezetni nem akarja.
Utóbb az alsógyőrödi iskola megnyittatot, a kisgyékényesi és felsögyőrödi izomban annak dacára, hogy hivatásuk teljesítésére kiválóan alkalmasak, ma is zárva és számos gyermek a kultura és kemokracia nagyobb dicsőségére oktatás nélkül van már hónapok óta.
Tény az, hogy az egyházi hatóság - az érvényben levő szabályok alapján - az iskolákban magyar nyelvű tanítást engedélyezett azért, mert a tankötelesek szülői - amint azt alább kimutatjuk - magyar nyelvűek s magyar oktatást kivánnak.
A bratislavai expositura a népszámlálás adataira hivatkozva állitja, hogy e három község lakossága slovák többségű.
Ünnepélyesen jelentjük ki, hogyha a népszámlálás adatai ezt valóban megállapítják e 3. községre nézve, akkor a népszámlálás adatat idevonatkozóan hazugok, hamisak, kijelentjük, hogy ennek a hazugságnak, hamisirtásnak mesterei vagy a számláló biztosok, vagy az összeszámolók, vagy a járási főszolgabíró, vagy mindnyájan együttesen. Ézen állitásainkat bizonyitani tudjuk akár elfogulatlan vizsgálat alaptőn, sőt bizonyítani vagyunk botlandók - és fogjuk is - a népek szövetsége előtt is.
Némi kis ízesítőt azonban már itt is adni akarunk.
Alsógyőrödön Tvarosek Ede volt a népszámláló biztos, aki munka közben találkozva a község plebánosával Jónás Imrével, örömmel ujságolta neki, hogy a szövetkezet épületéig végezve a számlálást már egy slovákot találtain Stipan Paula személyében. A délután folyamán a népszámlálást már egy verebélyi bankhivatalnok végezte, mert Tvarosek nem akart hamisítani.
Ugyanezen Jónás Imre plebános előtt mondotta Hoffmann nevű népszámlálási ellenőr, hogy őt Záborsky Vilmos verebélyi főbiróküldötte ki ebbe a 3 községbe, mert - ugymond - ott mindenki magyarnak vallja be magát de ő - Hoffmann - senkit se fog kényszeríteni arra, hogy meggyőződése ellen valljon. Számos házhoz bement ő (már t. j. Hoffmann) s mindenki valóban magyarnak mondja magát.
A népszámlálás után Záborsky főszolgabiró magához idézte a föszolgabirói hivatalba a következőket:
Lévay József körjegyzőt, annak azon kijelentésére, hagy magyarinak vallotta magát, a következőleg válaszolt: Várjon csak, majd meg fogja ezt emlegetni. A jegyzőt utóbb hazug ürügyek alatt tényleg ki is üldözt hivatalából.
Koritár Ferencz, Chlpacs Antal és Havala János felsőgyőrödi elöljáróktól Koritár Bálintra, Juhász Terézre, Klára Dezsőre, Mészáros Jánosra, Holecska Jánosra, Lipták Vilmosra, Havala Viktorra, Hornyáik Andrásra, Koritár Viktorra, Machó Jánosra, Machó Józsefre, Koritár Ferencre, Palkovics Józsefre, Styevo Pálra, Styevo Jánosra, Szantner Máriára és Szívó Józsefre vonatkozólag azt kérdezte, hogy ezek mi jogon mondták magukat magyaroknak? A bitó és az elöljáróság mindenikre megadta a választ. Majd a végén a községi bírót, aki magát szintén magyarnak vallotta, a következőket jelentette ki: Maga a bíró, maid gondom lesz magára és majd megtanitom Jónást (a plebános) és Ledényit (a tanító) is.
Mindezekből a fent irt tanuk által igazolható adatokból a Minister Urak megállapithatják azt, hogy ha a fent megnevezettek, akiket Záborsky főbíró mint olyanokat jelzett, akik magukat magyaroknak vallották, nem magyaroknak vannak beírva, akkor Záborsky főbíró, vagy más volt, aki önhatalmulag korrigált, egyszóval hamisított.
Szentkereszti Boldizsárnét, Szentkereszti Lukácsot, Holecska Józsefet, Ferencz Benedeket, Ferencz Izidort, Gyuris Jánost, Bura Balázst, Saffár Klárát, Straca Károlynét, Szentkereszty Orsolyát, mindannyian alsógyőrödi lakosokat Záborsky föszolgabiró Verebélyre a hivatalába idéztette a számlálás után és becsukással és egyéb durva módon fenyegetve akarta őket rábírni, hogy azon bevallásukat hogy magyarok, változtassák meg.
Ha tehát fentiek az összeírásban nem magyaroknak vannak bevéve, akkor ez is - hamisítás.
De hogy e három kőzség népszámlálása, amely slovák többséget mutat ki, a legdurvább csaIásnál ne-m egyéb, arra bizonyítékul szolgátjainak a következők:
Az alsógyőrödi iskolában az 1922/23 tanévre beiratkozott 56 tanuló, köztük 48 magyar és 8 slovák (tehát 15%).
A felsögyőrödibe összesen 39 tanuló, ezek kőzött 36 magyar és 3 slovák (tehát 9%).
A kisgyékényesibe, összesen 26 tanuló, ezek közül 24 magyar és 2 slovák (tehát 10%).
Meg kivánjuk jegyezni, hogy a beíratás alkalmával a szülök szabadon, minden kényszerintés nélkül irásbeli nyilatkozatot tettek, hogy gyermekeiket milyen nyelven kívánják tanítani.
A beatási naplók másolatai s a nyilatkozatok a kormánynak rendelkezésére államok aluliit dr. Lelley Jena nemzetgyűlési képviselőnél őriztetnek.
Ezek után nyilvánvaló, hogy az iskolaügyi ministériumnak bratislavai expositurája három magyar többségű községet, amely a nyilván hamis népszámlálás eredménye dacára sem akar slovák lenni, egyszerűem megfosat annak lehetőségétől, hogy gyermekeit tanittathassa.
Az vajjon talán a Iegfőbb kulturelv ott a kormány és exponenseinél: ha nem akarsz slovákul tanulni, hát ne tanulhass sehogy!?
Ám a pozsonyi expositura rosz szelleme ebben a kérdésben is, mint majdnem mindenütt a tanfelügyelő.
Az aranyosmaróti tanfelügyelő ezen felül még eleső rangu - korhely is.
Koritár Viktor, Krucsan András, Hornyik Lukács, Gazso Lajos, Valasik István, Majtan Lajos, Lipták Rezső, Lipták Viktor, Hornák Lajos, Kolecsányi Mihály alsógyőrödi iskolaszéki tagok által felvettjegyzökönyv tanusága szerint a tanfelügyelő ur 1922 december 9. én tartott iskola látogatást azzal kezdette, hogy amikor a kocsiról leszállott, azonnal - hanyatt vágódott. Miért? Nem azért, mert csuriős volt a talaj. hanem azért, mert tulsok ital csuszott le a - torkán! Amint azt a tanfelügyelő urból kiárádt intenziv pálinkaszag elárulta.
Ilyen botrányosan részeg állapotban a iskolában valóságos botrányt csinált ugy hogy a jelenlevő iskolaszéki elnök kénytelen volt őt rendreutasitani.
A tanfelügyelő azután egy botrányos és hazug látogatási jegyzökönyvvet vett fel, amelyet azután egy vendégszerető ebéd után, koccintás kőiben más, a valónak megfelelővel cserélt ki.
Ekkor jelentette ki a tanfelügyelő, hogy a másik két iskola zárva marad mindaddig, amíg abban az iskolaszék nem határzza el a tiszta slovák nyelvű tanítást.
Minister Urak?
Távol áll tőlünk a slovák nyelv jogait tagadná slovák községekben, de azokat semmiképpen el nem ismerjük magyar helyeken, még akkor se, hogyha a meghamisitott hivatalos népszámlálás hazug adatai alapján akarják azokat jogosulatlanul érvényesíteni.
Hogy a hatóságok fenti eljárása a magyarság elemi jogait sérti, azt meg kell állapitani s mi ezen megállapításom tul menni nem akarunk, mert ezen eljárás métló biráláta olyan kifejezéseket igényelne, amelyeket használni tiltja a mindenikor kőtelezőnek ismert ildomosság, de ugyanazon megállapítás kőtelességünkké teszi, hogy megkérdezzük
1. Hajlandó-e az ügyet szigoru vizsgálat tárgyává tenne s a vizsgálat lefolyásába - különösen a népszámlálási adatokat illetően -- nekünk betekintést epedni?
2. Halandó-e a bezárt iskolák azonnali felnyitását elrendelni?
3. Haviár János aranyosmaróti tanfelügyelőt mai, alkoholista hajlamának megfelelő helyre áthelyezni?
4. Az ezen botrányos ügyben bűnösöket szigoruan megbüntetni s végül
5. Minderről a parlamentnek részletes jelentést tenn?
Praha, 1923 I./19.
Dr. Lelley,
Schubert, dr. Schollich, Křepek, Zierhut, Röttel, Simm, ing. Kallina, Szentiványi, Wenzel, Knirsch. dr. Jabioniczky Matzner, Patzel, Pittinger, dr. Kőrmendy-Ékes, Palkovich, Füssy, Böhr, Schälzky, dr. Petersilka.
Původní znění ad XIII./4152.
Interpellaion
des Abgeordneten Ing. R. Jung und Genossen
an den Justizminister
wegen Beschlagnahme einer periodischen Druckschrift.
In Nummer 24 vom 27. Feber 1. d. dem periodischen Druckschrift Mährischer Grenzbote, Iglau, wurden im Leitaufsatz ausser dem Titel auch noch zwei grössere Stellen beschlagnahmt.
Die beschlagnahmten Stellen lauten folgendermassen:
Im Namen der Reaktion!
In dem Augenblicke, da diese Zeiten dem Drucke übergeben werden, geschieht es, dass Menschen, die unsere Sprache Muttersprache nennen, von ihren Feinden in einer, jeder sittlichen und geistigem, jeder menschlichen und gesellschaftlichen Bildung hohnsprechender Form geknechtet und getreten werden; geschieht es, dass französische Offiziere wehrlos preisgegebenen Menschen mit Reitpeitschen blutige Striemen ins Gesicht schlagen und Franzosen, Angehörige der grande nation, wie sie sich stolz nennen, mit dem Kolben ihrer Gewehre deutschen Greisen die Schädel einschlagen. Trotz ihrer Waffen - von Bajonetten bis zu Tanks - sind sie nicht imstande, die Bevölkerung ihrem Siegerwillen gefügig zu machen; denn diese geknechteten, gemarterten Deutschen, von letzten Arbeiter bis zum milliardenreichen Bergwerks- und Hüttenbesitzer, lassen sich nicht nur nicht dazu bestimmen, den Gesetzen ihres Vaterlandes zuwider zu handeln, sondern sie stehen desto fester zu jenen, von denen man sie zu trennen versucht: Zu ihrem Volke!
.. Und just auch im diesem Augenblicke geschieht es, dass Menschen, die dieselbe Sprache reden, wie ihre Brüder draussen im Reiche, in der demokratischesten aller Republiken von der herrschenden Nation ein sogenanntes Schutzgesetz, bekommen sollen,... geschieht es, dass ein čechischer Richter - der nebenbei gesagt früher ein deutscher Coleurstudent war und seinerzeit, als ihm öffentliches Čechischsprechen zum Vorwurf gemacht wurde, die Gerichte zu Hilfe rief - einem angeklagten, deutschen Steuerzahler mit den Warten: Wenns Ihnen nicht recht ist, können Sie aus der Republik auswandern einen Reitpeitschenhieb versetzt...
Bei der am Freitag stattgefundenen Verhandlung gegen die 3 Angeklagten traten nun Umstände zu Tage, die das projektierte Schutzgesetz eigentlich unnötig machen, da ja in diesem Staate längst nach diesem Gesetze amtiert wird. Die Verhandlung bewies, dass... der Leiter der hiesigen Staatspolizei gänzlich unfähig ist, da er selbst in seiner Anzeige schrieb, er wisse von nichts und sei erst vom andern Leuten zum Einschreiten aufgefordert worden, -...
Vor einigen Jahrhunderten stellte man die Menschen, welche den Machthabern unbequem waren, an dem Pranger...
Das Beschlagnahmeerkenntnis der Staatsanwaltschaft vom 26. Feber l. J. Zahl 1/23 sowie die nach der Beschlagnahme hergestellte zweite Auflage der Zeitung liegen bei. Wie aus den angeführten Stellen hervorgeht, handelt es sich in diesem Aufsatz um nichts anderes als um die Kritik eines Vorfalles, welcher vor einigen Tagen vom Abgeordneten Jung in einer Anfrage behandelt wurde und das Verbot der Führung des sogenannten Hakenkreuzes durch den Leiter des Polizeikommissariats Iglau betraf. Es ist schon in dieser Anfrage darauf hingewiesen worden, dass diese in jeder Hinsicht geringfügige Angelegenheit unter anderem auch zu einer gerichtlichen Einvernahme führte. Der Aufsatz behandelt nun die stattgefundene Gerichtsverhandlung und setzt sich dabei mit den jeder Vernunft hohnsprechenden Ansichten des Leiters des Polizeikommissariates Iglau und des Richters, weicher die Verhandlung leitete, Landesgerichtsrates Dr. Paul Bäuerle, auseinander. Der erstere gab selber an, dass ihm die Bedeutung des Hakenkreuzes völlig fremd sei und dass er erst durch dritte Personen zum Einschreiten veranlasst wurde. Der zweitgenannte, der nebenbei bemerkt, früher deutschnationaler Farbenstundent war, hat sich bei der Verhandlung auf den Hinweis eines der drei Angeklagten, dass die Polizei sich erst durch die Hetze des Blattes Jihlavsko zum Einschreiten veranlasst sah, die Bemerkung erlaubt: Ich verwahre mich gegen solche Aeusserungen, da ich sonst das Disziplinarverfahren einleiten müsste. Jeder hat das Recht, eine Anzeige zu erstatten und - wenn es nicht recht ist, der kann aus der Republik auswandern.
Dass dies nicht der richtige Umgang mit alt eingesessenen Bürgern und Steuerträgern ist, wird der Herr Minister wohl zugeben. An derartigen Dingen sachlich Kritik zu üben, wird schliesslich noch einem Blatte erlaubt sein. Mehr als eine solche Kritik ist aber in dem Aufsatze nicht enthalten.
Die Gefertigten fragen daher an:
1. Ist der Herr Minister mit dieser Beschlagnahme - Praxis einverstanden?
2. Ist er, wen a das nicht der Fall ist, gewillt, dem Iglauer Staatsanwalt nahezulegen, derartige ungerechtfertigte Beschlagnahmen in Zukunft zu unterlassen?
3. Ist er schliesslich unter Hinweis auf das Vorgehen des Richters gewillt, diesem nahelegen zu lassen, sich auch bei Gerichtsverhandlungen mit Staatsbürgern, welchen niemand etwas nachsagen kann, eines anderen Tones zu bedienen?
Prag, am 28. Feber 1923.
Ing. Jung,
Ing. Kallina, Dr. Lodgman, Dr. Brunar, Matzner, Dr. E. Feyerfeil, Dr. Keibl, Dr. Lehnert, Dr. Peterslika, Böhr, Dr. Medinger, Kraus, Patzel, Knirsch, Wenzel, Simm, Bobek, Mark, Scharnagl, Budig, Schälzky.